15 éve taposom a föld porát. És 15 éve küzdök veletek együtt, sohasem ellenetek, csak néha a másik oldalon.  És ebben a 15 évben aztán tényleg sok minden volt. Sírás. Öröm, youtube, TV2, temetés ( hamvasztásos) ,születés ( nem rokon de az eredmény szép) , sírva röhögés, életben fuldoklás, átverés, elkárhozás megigazulás, volt már koszos és repedezett a bőröm, meg puha és fehér.. mert megérdemlem, és volt már úgy is, habár ritkán, hogy valamit tényleg megérdemeltem. Megérdemelt büntetés, megérdemelt szívatás, megérdemelt pofáresés.  

Átvágtam többek között rengeteg mindent, zsömlét, csirkét, uborkát, mcdonalds-os nukleális eledelt, és rengeteg embert. Hazudtam, ó de mennyit! Szinte egész nap minden órában. És e mellett segítettem, ahol tudtam, segítettem hajléktalan bácsin, segítettem ismerősön, öreg nénin. Voltam nagyképű senki, és voltam halk szavú senki, voltam átlagos senki is. És nem vagyok gonosz.. jártam templomba, és játszottam istent. Csodáltam a fehér színt, és feketében jártam. És most azt vallom, hogy csak úgy maradhatsz erős, ha hallgatsz, és eközben mind ezt elmesélem. Voltam már szerelmes , depressziós, csak szimplán boldog, és aztán csak szimplán lecsúszott lúzer. Éreztem már együtt ezzel a szegény haldokló világgal, és gyűlöltem is meg néha napján reggeli előtt eszembe jutott , hogy megmentsem.. de aztán elvetettem az ötletet.  Tehát sok mindent láttam. Ezért nem értem, miért van ilyen nagy lelki hatással rám ez az egyszerű külföldi út. De nagy hatással van, és hazudnék ha azt mondanám nem félek.